Minden ami akác !

Akácból készült szélezetlen és szélezett deszkák, lécek,pallók, gerendák,szőlőkarók, kerítéselemek,tűzifa,tűzifa házak,rönkházak,kerítések,rönkágyak,ötletek-inspirációk barkácsolóknak.

    
  Észak-amerikai atlantikus fafaj. Magyarországra 1710-ben kerül parkfának. Érdekesség, hogy erdőtelepítés céljára először a katonai kincstár alkalmazta a Komárom-herkályi erődítmény védelmére.

akactuske.jpg
  Igen gyorsan elterjedt hazánkban, szinte igazi magyar fafajként ismerjük.
Kemény, szívós, rendkívül tartós igen sokoldalúan hasznosítható fája van.
  Gyors növekedésű, rövid —35-45 éves— vágásfordulójú, viszonylag hamar megtérül az erdőtelepítés befektetése.
Könnyen telepíthető, tőről és gyökérről kiválóan sarjad.
  Terjedelmes szétágazó gyökereivel (akár 40 méterre is elér), így a vízmosások talaját és a futóhomokot.
  Gyengébb termőhellyel is beéri, de talaját hamar kiéli. Más fafajt nem tűr meg maga mellett. 

akacvira.jpg
  Melegebb éghajlatot kedvelő, az egyik legfényigényesebb, klímaigényének leginkább a szőlőtermő vidékek felelnek meg.
 kisbirtokosságok és a paraszti gazdaságok környéki erdők kedvelt fája lett, de csak a neki megfelelő termőhelyen remélhetünk tőle hasznot.
Sajátos probléma, hogy a tuskóról sarajdt állományai igen hamar leromlanak, lebetegednek, létrehozva az „akáctemetőket”, melyeket nehéz újra egészséges erdőkké visszaalakítani.
Őshonos, természetszerű elegyes erdeinkben nemkívánatos fafaj.
Itt a gyors és agresszív terjedése okozhat károkat, különösen a fiatal erdőkben, ahol a lassan növő főfafajokat (tölgyek, bükk) gyorsan felülnövi, kiszorítja.

Legmagasabb méretű állományai térségünkben 28-30 méter körüliek.

Forrás:ÁESZ.
 

Fehér akác (akácfa) (Robinia pseudoacacia L.)

Forrásanyag:HUNGAROBINIA

Elnevezések:

Fehér akác, Robinie, falsche Akazie (német), Black locust (angol), Robinia (olasz), Belaja akacija (orosz), Robinier, faux acacia (francia ).

Igen sok országban egyszerűen akácfának nevezik.Ez tévedésre ad okot, mert emiatt egyesek összetévesztik a szubtrópusi, trópusi övezetben tenyésző valódi akácfajokkal (Acacia nemzetség).


Elterjedés:

J. Robin párizsi királyi főkertész sok egyéb növényfajjal együtt 1601-ben hozta be Észak-Amerikából Európába (a földtörténeti kutatások szerinti "harmadidőszakban" az akác már megtalálható volt Európában is). Európai elterjedése különösen Magyarországon volt példátlanul gyors. Ma a magyar erdők 20%-a akácos, és Európa egyetlen országában sincs annyi akácerdő (345 ezer ha), mint Magyarországon. ĺgy a fakereskedelemben nem véletlenül tekintik az akácot tipikus magyar fafajnak. A melegebb éghajlatot és a tápdús homok talajokat kedveli (klímaigénye a szőlőéhez hasonló). Európában Románia, Olaszország, Franciaország, Szerbia, Bulgária, Szlovákia és Ukrajna rendelkeznek jelentősebb állományokkal. Ma különösen gyorsan terjed Kínában és Dél-Koreában.


p1010023.jpg

 

A fatest makroszkópos jellemzői

Az akác szövetszerkezeti szempontból a gyűrűs likacsú lombos fafajokhoz tartozik. Az akác vékony szíjácsa (a szíjácsréteg 2-6 évgyűrűt tartalmaz) világossárga, a geszt színe a sárgásbarnától a zöldesszürkéig változik.  A szíjácsban a gesztesítő anyagok hiányoznak, ezért mechanikai jellemzői és tartóssága elmaradnak a gesztétől.  A gesztesedés folyamata az akácban kétféle módon megy végbe:  egyrészt gesztesítő anyagok rakódnak be, másrészt tilliszek hatolnak be az edényekbe, és eltömik azokat.  A gesztesítő anyagok közül leglényegesebbek a cserzőanyagok, a gyanták, a színezőanyagok, a fagumi és a robinetinek.  Ezek közül különösen a csersav- és a robinetinféleségek jelentősek az akác tartóssága szempontjából. A szíjács nagy víztartalmú és sok egyszerű szerves anyagot tartalmaz, ezért a gombák és a rovarok elsősorban a fának ezt a részét támadják meg.
Az akácfa, mint általában a gyűrűs likacsú fák, jól elkülönülő évgyűrűkből és azon belül korai és kései pásztából áll.  Méréseink szerint a 30-35 éves akácállományokban a kései pászta aránya 77%. Az átlagos évgyűrűszélesség 3-3,5mm.

Mikroszkópos jellemzők

A fatest alapállományát a vastagfalú libriform rostok alkotják. Mennyiségi részarányuk  58% és átlag 1mm hosszúak.
A nagy átmérőjű edények (150-220 ľm) a korai pásztában 2-3 sorban helyezkednek el, a gesztben tiliszekkel erősen tömítettek. A késői pászta kisebb átmérőjű edényei (70-140 ľm) egyesével vagy kisebb húr és sugárirányú csoportokat alkotva helyezkednek el. Az edények részaránya cca. 15%.
A bélsugarak nagy mennyiségűek (cca. 21%), de keskenyek(1-3 sejtsor).
A hosszparenchimák az edények körül paratracheálisan elhelyezkedők, kevés számúak (6% területi részarány) gyakran emeletesen elhelyezve.
A hossz- és bélsugárparenchimák gyakran tartalmaznak kristályos berakódásokat.
A különböző tömítő anyagok és a tilisz sejtek jelenléte azt eredményezik, hogy az akác semmilyen irányban nem engedi át a folyadékokat. Tehát hordó gyártáskor az akácnál nem követelmény a tükrösvágás.

Fahibák, károsodások, tartósság

Az akácfa szöveti hibái közül nagyobb figyelmet érdemelnek az egyenlőtlen évgyűrűszélesség, a külpontosság, az álévgyűrűk, a kéregbenövés és nem utolsó sorban a göcsösség.
Sajátos szöveti szerkezete és kémiai összetétele miatt jól ellenáll a biológiai károsításoknak.  A lábon álló akácfa szinte egyedüli jelentős gombakárosítója a tőkorhadást kiváltó kőristapló (Fomes fraxineus Cooke).A raktározott, beépített fa szíjácsában gyakran megfigyelhető a szíjácsbogár (Lyctus linearis)  károsítása.
A sudarlósság, mint fahiba (1,5 cm/fm felett) megfigyeléseink szerint az akác fűrészipari rönkök 20-24%-ánál fordul elő.
A fűrészüzemekben feldolgozott rönkök 15-20%-a síkgörbe.  A tővastagodás hossza az akácnál nem jelentős, általában nem haladja meg az 50 cm-t.  Tekintettel arra, hogy a tőterpeszekhez gyakran csatlakozik a bordás növés és a bélkorhadás, ezért ezen szakaszok eltávolítása javasolható.
Az akác fűrészpora bőrrel való érintkezés esetén allergiát válthat ki.
Az ENSZ 350-2 nemzetközi szabvány szerint az európai fafajok közül egyedül az akácfa sorolható az 1-2. rezisztencia osztályba. Az akácfa vegyszeres kezelés nélküli kiemelkedő tartóssága miatt különösen környezetbarát anyagnak tekinthető.
Az akácfa farontó gombákkal szembeni ellenálló képességét egy speciális vizsgálatsorozat keretében is ellenőriztük Ennek során kiválogattuk azon bazidiumos gombákat, amelyeket az akácfánál már megfigyeltek, majd ezen gombák tenyészeteivel 12 hetes kezeléssel korhasztottuk a természetes állapotú és a gőzölt akác gesztfáját. A természetes állapotú akácfa teljesen ellenállónak bizonyult:  a tömegvesztés 0,1-0,6% között volt.  A gőzölt akác ezzel szemben a Grifola sulphurea-val és az Irpex lactea-val történt kezeléskor részben elvesztette a tartósságát (a tömegveszteség 2,1 és 4,4% volt). 
A barnaszínű gőzölt akác fűrészáru külsőtéri, gombafertőzésnek kitett felhasználása nem javasolható. 
A magyarországi és külföldi tapasztalatok alapján az akácfa gyakorlati tartóssága a következők szerint becsülhető:

 

szabadban talajjal érintkezve 25-40 év
szabadban talajjal nem érintkezve 80-100 év
épületben száraz helyen és víz alatt 500 év felett

 

 

p1010024.jpg





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 169
Tegnapi: 145
Heti: 1 357
Havi: 5 056
Össz.: 1 188 511

Látogatottság növelés
Oldal: Amit az akácról tudni kell
Minden ami akác ! - © 2008 - 2017 - akacdeszka-akackerites.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: minden ami akác - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »